Boldog Batthyány-Strattmann László

batthyany strattmann laszloBatthyány László gróf szülei hatodik gyermekeként jött világra 1870. október 28-án, Dunakilitiben. Édesanyja fiatalon halt meg, mikor László még csak tizenkét éves volt.

László eleinte Bécsben különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be. Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria). Orvosként is folyamatosan továbbképezte magát, először sebész, majd később szemész képesítést szerzett.

1915-ben nagybátyja halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet. Ekkor családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.

Batthyánynál 59 éves korában rákot állapítottak meg és beutalták a bécsi Löw-szanatóriumba, ahol 14 havi betegség után 1931. január 22-én halt meg. A burgenlandi Németújváron (ma Güssing,Ausztria) temették el, a Batthyány-család kriptájában, az itteni ferences kolostorban.

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték.

A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött,  de nemsokára félbeszakadt. László István, a Kismartoni Egyházmegye első püspöke indította meg újra az eljárást 1982-ben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.

Egyházi emléknapja január 22-én van.